Hasznos tanácsok!

Nem mindegy mit választunk.

Alapvető adat az akku kapacitása, amit amperóra (Ah) mértékegységben adnak meg. Átlagos, 1,6 literes motorú autók akksija rendszerint 55 Ah-s, 2 liter felettié 100 Ah-s, dízeleké (a dízelmotorok áramigénye sokkal nagyobb indítákor, egyrészt nagyobb teljesítményű az indítómotoruk, mert a nagyobb sűrítési arány miatt nehezebb megforgatni őket, másrészt az izzítógyertyákat is fel kell fűteni) ennél nagyobb is lehet.

Ha ez megvan, fontos az akku fizikai mérete, kialakítása és nagysága. Rendszerint a hasonló kapacitású akkuk hasonló méretűek, de előfordulhat hosszbeli, magasságbeli, szélességbeli eltérés, amely miatt nem fér be a helyére az új akku. Meg kell mérni, vagy bepróbálni, vagy az akkumulátorgyártó katalógusából kikeresni, hogy az adott kocsihoz mely akkut ajánlják. Fontos az akkusaruk elhelyezkedése, azaz, hogy a pozitív és a negatív pólus mely oldalon van, mert autónként elétérő a test és a pozitív oldal elhelyezése. Van gyártó, aki dupla saruval is kínál univerzális akkumulátort, így az bármely kocsiba megfelel – legalábbis a fizikai kialakítását tekintve, a kapacitást is figyelembe kell venni.

Sok akkumulátor rendelkezik állapot ellenőrző szemmel.

Túl vagyunk az alapokon, jönnek a finomságok. Ugyanis ugyanazt az akkumulátort igen nagy árkülönbséggel tudjuk megvásárolni.

Ennek oka, hogy eltérő technológiával gyártott akkukról van szó. Alapvetően négyféle akkut különböztethetünk meg, az alap a klasszikus, antimon technológiájú akku (a nyolcvanas években lényegében minden akku ilyen volt), ezek a legolcsóbbak, időszakos gondozást igényelnek, tehát ellenőrizni kell bennük a savszintet, ha alacsony, akkor után kell tölteni. Úgy 10 éve vezették be a kálcium technológiájú akkukat, ezek gondozásmentesek (az autógyártók igényelték a szervizigény csökkentésére), továbbá nagyobb az indítóáramuk, viszont az élettartamuk alacsonyabb – az ős akkuk akár 6 évet is kibírnak rendszeresen használt kocsiban, ellenőrzés mellett, a „kálciumosak” 3-4 évet tudnak. Ezek 15-20 százalékkal drágábbak. Vannak a hibrid akkuk, ezek a két technológiát párhuzamosan alkalmazzák, előnyük, hogy olcsóbbak, de kisebb az indítóáramuk, mint a kálciumosoké, és rövidebb az élettartamuk, mint a klasszikusoké.

Nem mindegy mit választunk.

Alapvető adat az akku kapacitása, amit amperóra (Ah) mértékegységben adnak meg. Átlagos, 1,6 literes motorú autók akksija rendszerint 55 Ah-s, 2 liter felettié 100 Ah-s, dízeleké (a dízelmotorok áramigénye sokkal nagyobb indítákor, egyrészt nagyobb teljesítményű az indítómotoruk, mert a nagyobb sűrítési arány miatt nehezebb megforgatni őket, másrészt az izzítógyertyákat is fel kell fűteni) ennél nagyobb is lehet.

Ha ez megvan, fontos az akku fizikai mérete, kialakítása és nagysága. Rendszerint a hasonló kapacitású akkuk hasonló méretűek, de előfordulhat hosszbeli, magasságbeli, szélességbeli eltérés, amely miatt nem fér be a helyére az új akku. Meg kell mérni, vagy bepróbálni, vagy az akkumulátorgyártó katalógusából kikeresni, hogy az adott kocsihoz mely akkut ajánlják. Fontos az akkusaruk elhelyezkedése, azaz, hogy a pozitív és a negatív pólus mely oldalon van, mert autónként elétérő a test és a pozitív oldal elhelyezése. Van gyártó, aki dupla saruval is kínál univerzális akkumulátort, így az bármely kocsiba megfelel – legalábbis a fizikai kialakítását tekintve, a kapacitást is figyelembe kell venni.

Sok akkumulátor rendelkezik állapot ellenőrző szemmel.

Túl vagyunk az alapokon, jönnek a finomságok. Ugyanis ugyanazt az akkumulátort igen nagy árkülönbséggel tudjuk megvásárolni.

Ennek oka, hogy eltérő technológiával gyártott akkukról van szó. Alapvetően a következő akkumulátorokat különböztethetjük meg: az alap a klasszikus, antimon technológiájú akku (a nyolcvanas években lényegében minden akku ilyen volt), ezek a legolcsóbbak, időszakos gondozást igényelnek, tehát ellenőrizni kell bennük a savszintet, ha alacsony, akkor után kell tölteni. Úgy 10 éve vezették be a kálcium technológiájú akkukat, ezek gondozásmentesek (az autógyártók igényelték a szervizigény csökkentésére), továbbá nagyobb az indítóáramuk, viszont az élettartamuk alacsonyabb – az ős akkuk akár 6 évet is kibírnak rendszeresen használt kocsiban, ellenőrzés mellett, a „kálciumosak” 3-4 évet tudnak. Ezek 15-20 százalékkal drágábbak. Vannak a hibrid akkuk, ezek a két technológiát párhuzamosan alkalmazzák, előnyük, hogy olcsóbbak, de kisebb az indítóáramuk, mint a kálciumosoké, és rövidebb az élettartamuk, mint a klasszikusoké.

forrás: www.carstyling.hu